Könyvtártörténet

Written By: admin

Az 1850-es évektől a kibontakozó polgári társadalom és gazdaság keretei között a könyvnyomtatás és könyvkiadás fejlődése lényegesen felgyorsult. 1880 körül Csornán telepedett le egy Kromfeld nevű nyomdász, megalapítva az első Nyomdavállalatot. Tőle Neumann Mór vette át az üzemet, majd a századforduló táján Frank Sándor malomtulajdonos kezébe került. 1928-ban már villanyerővel működött a nyomda Eigner Géza vezetésével. 1892-ben alapított könyvkötészeti műhelyt Csornán a könyvtár névadója, Martincsevics Károly. Az apa fiai közreműködésével hamarosan nyomdai munkálatokat is vállal, alkalmi nyomtatványok, díszes táblák, egyházi nyomtatványok kerülnek ki a műhelyből. A család kötészeti műhelye még ma is működik Martincsevics György könyvkötő mester vezetésével. A polgárosodás időszakában jellegzetes „könyvtári” funkciót töltöttek be az alapszabály szerint működő önkéntes olvasókörök. Csornán az 1800-as évek végén több olvasókör is működött:

  • Katolikus Olvasókör (1861)
  • Népkönyvtár (1890)
  • Izraelita Olvasókör (1897)
  • Kaszinó Olvasókör (1898)
  • Csornai Iparos Társaskör könyvtára (n.a.)

Jelentős könyvgyűjteménnyel rendelkezett a Csornán székelő Premontrei Prépostság, amelynek könyvtárát 1802-ben alapították 12.560 kötettel. Egy 1941-es adat szerint az állomány már elérte a 40.000 kötetet. A könyvtár mellett kiemelkedő fontossággal bírt a prépostság hiteles helyi Országos Magánlevéltára. A Rend államosításával a könyvállomány, valamint a levéltári anyag jelentős része a Pannonhalmi Apátsághoz, az Országos Széchenyi Könyvtárhoz, illetve más egyházi könyvtárakhoz került. Az utóbbi években a rend törekszik a dokumentumok minél teljesebb körű összegyűjtésére. 1922-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletben utasította a törvényhatóságokat az Iskolán kívüli Népművelési Bizottságok megalakítására. Ennek folyományaként Gévay-Wolf Lajos Sopron megyei alispán községi közkönyvtárak felállítását rendelte el. A csornai községi könyvtár 1927-ben alakult minisztériumi könyvadományok útján. Az olvasókörök és a népkönyvtár egészen az 1940-es évek közepéig töltötték be azt a szerepet, melyet aztán tartalmában és hatékonyságában megújulva a közművelődési könyvtárak hálózata vett át. A Csornai Járási Könyvtár 1953. július 1-jén alakult, feladatául a járás területén található községi könyvtárak szakmai irányítását, valamint Csorna járási székhely könyvtárügyének, könyvtári szolgáltatásainak ellátását kapta. Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi, kulturális változásai a könyvtárat is folyamatos átalakulásra késztették. A könyvtár mára megfelelő szakmai felkészültségű és elhivatottsággal rendelkező vezetők és dolgozók együttes munkájának köszönhetően kiemelkedő szerepet szerzett Csorna város kulturális életének alakításában. Irodalom: Bokori István: A csornai járási könyvtár 20 éves története (1953-1973-ig). Csorna, 1974. Szabó József: Csorna könyv- és könyvtárkultúrája. Csorna, 1978.